Ipari létesítményekben, vegyi üzemekben az alkalmazott technológia gyakran teszi szükségessé olyan érzékelők alkalmazását, amelyek egy bizonyos mérgező, vagy robbanásveszélyes gáz jelenlétét képesek érzékelni. Hasonló céllal alkalmazunk mélygarázsokban, zárt parkolóházakban szénmonoxid érzékelőket, sörpincékben széndioxid érzékelőket, hűtőházakban ammónia érzékelőket, stb.
Hétköznapi értelemben véve a gázok nem kívánatosak az életünkben, hiszen a legtöbb ember a veszélyt párosítja ehhez a szóhoz. Ez csak általánosítás ugyan, de való igaz, hogy a legtöbb gáz mérgező, amelyek közül az egyik a legveszélyesebb a szén-monoxid.
A szén-monoxid mindennapi életünkben jelen van. Egy színtelen, szagtalan gáz, amely ellen a leghatékonyabban gázérzékelővel tudunk védekezni. Ha egy adott helyiségben a CO koncentrátum elér egy bizonyos szintet, akkor a jelzőkészülék riaszt, és adott esetben a szellőzést is beindítja. A gázérzékelők működésük szempontjából az alábbiak lehetnek:
